Emlékeztek még a két cuki kis csíkos tigrisünkre, Pippre és Pollira, akiket még szeptember közepén találtunk egy sződi buszmegállóban, alig nyolc hetes korukban? Az akkor még kicsit bizalmatlan testvérpárért hanyatt-homlok rohantunk, mert a főút mellett ezer veszély (száguldozó autók, sárga busz, stb.) leselkedett rájuk, és egyik testvérkéjüket el is gázolták, mire tudomást szereztünk róluk 
.
Pippnek és Pollinak azonban hatalmas szerencséje volt – összeszedtük őket, a Sződi Állatorvosi Rendelő-ben alaposan átvizsgálták és rendbe szedték őket (köszönjük a soron kívüli, aprólékos és figyelmes ellátást 
), majd megtalálójuknál, Dobai Diána-nál leltek átmeneti menedékre. Ez az átmeneti menedék aztán jóval hosszabbra sikerült, mint amiben eredetileg reménykedtünk, de az utóbbi időkben tényleg azt tapasztaljuk, hogy cirmos cicát a legnehezebb örökbe adni, hát még ha kettő is van belőlük!
Végül egészen január végéig kellett a két minden lében kanál kiscicának, Pippnek és Pollinak várakoznia, amíg rájuk mosolygott a szerencse – egy kedves, fiatal pár szeretett volna egy kiscicát örökbe fogadni, de amikor meghallották, hogy Pipp és Polli egész eddigi életükben egymás társai voltak, úgy döntötttek, hogy nem szabad elválasztani őket egymástól, és a testvérkék együtt maradhattak ! Egyszerre és egy otthonba költöztek hát apróságaink gazdikhoz Pomázra, egy szép, tágas családi házba, benti cicáknak!
Sok szeretettel kívánunk nagyon sok boldog gazdis évet kicsi Pipp és drága Polli és hálásan köszönjük a gazdiknak, Petrának és párjának, hogy a tesók együtt maradhattak !
0 Comments