Vannak olyan odúban költő madárfajaink, akik számára nem vonzóak az apró röpnyílásokkal ellátott mesterséges odúk. A félig nyitott előlappal készülő odúk lehetőséget nyújtanak lakóinak arra, hogy a költés és fiókanevelés időszaka alatt is kilássanak a fészekből, mintegy szemmel tartva  a környezetüket. Ilyen madaraink például a házi és a kerti rozsdafarkú, a szürke légykapó, de a félig nyitott előlappal készülő odút alkalmanként elfoglalhatja az általában talajon, vagy földi üregekben, dús növénytakarásban (pl. alámosott fák gyökérzete) fészkelő vörösbegy is. 

Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) 

Veréb nagyságú, karcsú madár, áprilistól szeptemberig található meg nálunk. Kedveli a lombhullató erdőket, cserjékkel tagolt réteket, ártéri erdőket, parkokat és gyümölcsös kerteket. A hím színpompás mintázatú, torka és fülfoltja fekete, homloka fehér, míg melle, alsó része és farka rozsdás, narancsos-vöröses színű. Évente egyszer költ, ekkor 5-7 (ritkán 10) darab tojást rak, a fiókákat a hím és a tojó is eteti. Főként rovarokkal, hernyókkal, pókokkal táplálkozik, de a vonulási időszak megkezdése előtt termések, például bodzabogyók is kiegészítik étlapját. Hosszútávú vonuló, a telet Afrika trópusi részein tölti. Egyedszáma ismeretlen okokból folyamatosan csökken. Magyarországon védett madár. 

Vörösbegy (Erithacus rubecula): Gyakori, állandó madarunk, feltűnő narancsszínű arc- és mellfoltjáról könnyen felismerhető. Nappal aktív, a tavasztól őszig terjedő időszakban főként rovarokkal, pókokkal és férgekkel táplálkozik, télen bogyós termésekkel egészíti ki étrendjét. Alapvetően növényzet által takart földi üregekben, alámosott fák gyökerei között, vagy hasadékokban fészkel, de jól alkalmazkodott az ember által teremtett környezethez is, így van, hogy a legmeglepőbb helyeken találkozunk fészkével (pl.: virágcserép, locsolókanna, kerti bútorok, stb.). A félig nyitott előlappal készült mesterséges odúnkat is elfogalhatja. Nép nevei a csipkemadár, vörösbögy, vörösbegyű dallár, veres begyű billegető és paprikamadár.